A családi összejövetelek nem mindig a legjobbat hozzák ki belőlünk, a kötelező jókedv és az elviselhetetlen rokonok gyilkos kombinációja. Miért van benne minden karácsonyi vacsorában az érzelmi vulkánkitörés potenciálja? Hogy lehet egy ártatlan mondatból vérig sértés, egy emlék felidézéséből meg családi polgárháború? Ne szépítsük, a karácsony gyakorta a családi kötelékeink erejének kemény próbája, amiben valószínűleg szerepet játszik az, hogy egyszerűen túl sokat várunk az ünneptől, magunktól és a rokonainktól is (még ha tudjuk is, hogy múlt karácsony óta valószínűleg egyikünk sem változott meg, tehát szinte biztos ugyanazt nyújtjuk egymásnak, és ugyanazokat a hibákat követjük el). Túl fáradtak, túl stresszesek vagyunk, és mire beesünk a karácsonyfa alá, az érzelmeink és a feszültségeink is csúcsra vannak járatva. Így lett a veszekedésből az egyik leguniverzálisabb karácsonyi hagyomány. (Ne csodálkozzunk amúgy: egy felmérés szerint az emberek 75 százaléka tud mondani olyan rokont, aki az agyára megy.) Forrás : hvg.hu
Mennyibe került ez eddig az Európai Uniónak? Hány eurót illetve dollárt küldött eddig az EU és az Egyesült Államok?
A Fejér megyei Szár község lakosa vagyok... A II. Világháború után a magyarországi svábok/németek kitelepítésekor nagyon sok szári lakost telepítettek ki Dingolfing városába. Dingolfing ezen részén alakítottak ki nekik szállásokat. A későbbi utca nevét pedig emlékül a mi kis falunkról nevezték el. ( Szarstraße ) Sajnos a Fritzek nem használnak ékezeteket. 🙁 Küldök egy videót, amiből kiderül, hogy aki Szár település nevével viccelődik, annak a sorsa megpecsételődik. 🙂
A második világháborút követően Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként DUPLÁZÓDTAK. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett.