A náci vezetés masszív metamfetamin-adagokkal kedveskedett a katonáinak a világháború alatt. 1939 és 1945 között 200 millió Pervitin-tabletta fogyott el a seregben, annak ellenére, hogy maga a Führer hevesen ellenezte a drogokat, ha nem épp a saját katonáiról és világuralmi terveiről volt szó.

A német vegyészek és orvosok meg voltak róla győződve, hogy a D-IX kódnevű drogkeverékkel még az utolsó pillanatban is megfordítható a háború sorsa. 1944 márciusában Hellmut Heye altengernagy javasolta új szer kifejlesztését a vesztésre álló német seregek feltuningolására. D-IX három összetevős szuperkoktél volt. Egy tabletta 5 milligramm kokaint tartalmazott, ugyanennyi oxikodon nevű opiátot, és 3 milligrammot a már jól ismert metamfetaminból, hiszen ami egyszer bevált, azon minek változtatni. A cél az emberi kitartás határainak újradefiniálása volt. A nácik azt remélték, hogy az új drog drasztikusan megnöveli majd a csapataik harci erejét. Az állóképesség-növelés, a fájdalom- és félelemérzet csökkentése, illetve a fáradtságérzet elnyomása volt a céljuk. Vagyis nagyjából a katonák terminátorrá változtatása. A tesztalanyok képesek voltak a D-IX hatása alatt 88,5 kilométert gyalogolni megállás nélkül, 20 kilós menetfelszereléssel a hátukon, mielőtt összeestek. Persze nem a saját katonáikat hajtották a tudomány nevében az összeesésig a náci orvosok, a teszteket a Sachsenhausen koncentrációs tábor foglyain végezték. Azt tervezték, hogy minden egységet ellátnak az új csodaszerrel, de a tervből végül nem lett semmi, mert a háború közben véget ért. ( index.hu )