Tudtad?

Több százan vannak a világon, akik lefagyasztva várják az életet. J. H. Bedford a University of California-Berkeley pszichológia professzora veserákban halt meg 1967. január 12-én. Ő az első ember, akit krionikusan fagyasztottak le...

Azóta több, mint háromszázan követték példáját, és több ezren várnak arra, hogy haláluk után egyszer majd őket is lefagyasztják. Hogy mire jó a lefagyasztás? Ezek az emberek abban bíznak, hogy a jövőben valamikor a tudomány eljut arra a pontra, amikor vissza tudják őket hozni az életbe. Három intézetben vállalnak lefagyasztást és tárolást a világon, az arizonai Alcorban, a michigani Cryonicsban és a moszkvai KrioRusban. Ezenkívül van Portugáliában is egy cég, de ők csak sürgősségi lefagyasztást végeznek, hosszabb távú tárolást nem vállalnak. Lefagyasztani csak hivatalosan is halottnak nyilvánítottakat lehet, élőkön még saját kérésükre sem végezhetnek ilyen eljárást. Ma már hivatalosan nem is a lefagyasztás szót használják, hanem azt mondják: vitrifikálják a testet. Ez azt jelenti, hogy a testet jeges vízbe mártják, majd fagyásálló anyagot juttatnak bele. A következő lépés, hogy nitrogént használva fagyáspontig hűtik a testet, amely úgy keményedik meg, hogy nem roncsolódnak a sejtek. A testeket ezek után folyékony nitrogénben, mínusz 196 fokon tárolják az idők végezetéig – vagy legalábbis addig, míg az intézet nem megy csődbe. Ezzel a módszerrel megőrizhetők a sejtek és szövetek, de ez még közel sem jelenti azt, hogy a test, a sejtek feléleszthetőek akár a még oly távoli jövőben. És valójában eddig tart a tudományos része a dolognak. Ami ezek után következik, inkább való egy közepesen megírt sci-fi novella lapjaira. A krionikában hívők ugyanis abban bíznak, hogy az újraélesztés a fizikailag lehetséges kategórián belül van. De a tudományos közösségben azért ez messze nem a legáltalánosabb álláspont, sőt a többség szerint pénzt szedni ezért, vagy egyáltalán reményt adni erre egyáltalán nem etikus. Hiszen eddig még csak kísérletekben sem sikerült semmilyen eredményt elérni, állatoknál sem, nemhogy embereknél. index.hu/tudomány

Tudtad?